2. Nap

Sziasztook! Sokat késtem, de nem mondtam mikor lesz rész,

az időmtől függ, de most itt van!

xxxx.

 

*Dorothi

Kómásan keltem föl és semmire sem emlékeztem a tegnapból. A saját ágyamban ébredtem. Egyáltalán hogyan jutottam haza? Kimásztam az ágyból és a fürdőbe mentem. Elfolyt smink, szívásnyomok a nyakamon. Durva buli lehetett. Beálltam a zuhany alá és magamra engedtem a forró vizet. Törölközőben mentem vissza a szobámba, ahol meglepődve vettem észre, hogy már elmúlt 10 óra. Basszus! Akkor ma már nem megyek suliba. Lassan telt az idő, a percek óráknak tűntek. Alig vártam már, hogy az iskolában kicsöngessenek és felhívhassam Liamet. Biztos ő hozott haza. Ez halál biztos. Az óra kattogása egyre jobban idegesített, de megörültem, mikor megláttam, hogy fél perce csengettek ki. Kezembe vettem a telefont és hívtam Liamet.

-Szia Doth!-köszönt bele.

-Szia Liam! Nem is tudom mit is kellene mondanom.

-Először is nyugodj le és csak aztán mondd! 

-Oké. Szóval... Tudod mi történt tegnap?

-Sajna tudom és nem volt valami szép este.

-Rosszul kezdődik.

-Addig oké, hogy elmentél Aaronék bulijára, igaz?

-Igen, addig tiszta. Ittunk egy kicsit, aztán onnan minden sötét.

-Na igen. Kaptam egy üzit, amit Lori küldött, hogy baj van és, hogy menjek érted. Nos, én elmentem, mert aggódtam és amikor odaértem épp vetkőztettek.

-Jézusom!-fogtam a fejem. Hogy fajulhatott el az a buli?

-Nyugi! Csak a nyakadat szívták ki...

-Azt vettem észre!-szóltam bele, mire ő csak kuncogott.

-De más nem történt.

-Hála az égnek! És... a srácok mit szóltak? Most tuti utálnak, meg a tegnapiért...

-Mi volt tegnap?

-Hát hogy nem szóltam hozzátok, meg Zaynnel is bunkó voltam. Mondjuk vele mindig az vagyok.

-Nem utálhatod őt, mert őt szereti az akit te.

-Kösz Liam! Én is szeretlek!

-Tudom Dothi, tudom. Most mennem kell! Még a végén Niall felfalja előlem a szendvicsemet. Szia!

-Szia!-leraktam. 

xxxx

*Louis

Liamnek megcsörrent a telefonja szünet elején, szóval kiment felvenni. Niall barátja szendvicsével szemezett, amíg Zayn őt fixírozta.

-Szerintem Zayn inkább a kajádra figyelj, mert Niall előbb falja fel azt, mint téged.-szólt oda Hazza. Zayn észbe kapott, egy puszit nyomott Niall arcára és elkezdte enni a kiflit. Niall persze rögtön Liam szendvicsét pályázta meg, csakhogy Liam pont akkor jött vissza a terembe, mikor a szöszi nyúlt elvenni.

-Naa!-vette ki a szendvicset Niall kezéből-Volt egy sanda gyanúm, hogy el akarod majd venni.

-Ki hívott?-szögezte felé a kérdést Niall, ha már a szendvicset nem kaphatta meg.

-Dothi. Szegény teljesen kivan a tegnap miatt.

-Miért, mi volt tegnap?-fordult előre Harry, ugyanis eddig a mögöttünk ülő Nefirrel és Asamival beszélgetett.

-Hát volt tegnap egy...-mondta volna, ha Aaron nem jön oda.

-Payne! Miért vitted el Dorit? Pedig élvezte volna. Majd máskor.-röhögött fel, mint egy szamár. Hé! Ha van szamárköhögés, akkor szamárröhögés is van.

-Nem lesz máskor. Dothi nem megy többször a bulijaidra.-szólt vissza Liam.

-Egy. Dorinak hívd, mivel pom-pom lány, így nem használhatja az eddigi nevét. Ugye Mola?

-Igen Aaron.-nevetett Molly.

-Kettő. Már miért ne jönne? Hisz Dori imádta a bulit. Láttad a mosolyát.

-Ivott. Részeg volt. Most pont miattatok nincs itt.-Liamre hagytuk a vitát, mi inkább kimaradunk az ilyenekből. Ugyanis rengetegszer álltunk szembe és szóltunk vissza, de akkor csak lebuziztak és elhúztak.
-Na idefigyelj kisfiú! Elhúzhatsz a buzi haverjaiddal együtt, ugyanis Dor hozzám tartozik! Vili?-Liam nem hagyta magát. Felállt és behúzott egyet Aaronnak. Mindenki ránk figyelt. Sajnos több ember is látta, amit nekik nem szabadott volna.
-Liam Payne és Aaron Wilkinson! Micsoda dolog már a második napon verekedni?-szólt rájuk az igazgatónő. Hupsz-Az irodámba! Most!
Liam és Aaron felmentek Mrs.Leslie után, mi meg ültünk és néztünk.

xxxx

*Dorothi

Alig vártam már, hogy Liam hazajöjjön. Bár előre tudtam, hogy a másik négy is jönni fog, különösebben nem érdekelt. Amikor az óra már 14:30-at ütött kezdtem aggódni. Már 15 perce kicsöngettek, ilyenkor Liam már rég itthon van. 10 perccel később kulcsok zörgését hallottam, így megigazítottam a pulcsimat, a rövidnadrágomat és felálltam. Furcsa mód csak négy fiú volt, és Liam sehol.

-Sziasztok!-halk voltam. Féltem tőlük és attól, ami tegnap történt.

-Jaj, Doth!-ölelt meg Louis, ami bevallom furcsa volt. Nem szokott csak úgy ölelgetni. Valami nem oké itt.

-Oké, mit csináltatok? Vagy ki csinált micsodát?-ültem le.

-Liam. Verekedett Aaronnal.-ült le mellém Harry.

-Szentisten!-fogtam a fejem. Ez már több, mint sok. Először Niall, majd Aaron bulija, most meg ez? Én ezt nem bírom már!-De ugye nincs gáz?

-Büntetésben van.-ült le Zayn is, így már csak Niall nem foglalt helyet a kanapén.

-Ugye azért jól vagy Dori?-Niall nekidőlt a falnak és lenéző pillantással nézett rám.

-Dori? Ezt meg ki találta ki?-húztam fel a szemöldököm, ugyanis tudtam, hogy kapni fogok egy új nevet, csak azt nem, hogy ilyen bénát. Argg! Tuti Aaron keze van a dologban!

-A kis pasikád!-vékonyította el a hangját. Haragudtam Niallre, de kérem! Ő küldött el a francba! Nem én! Kellett nekem Liamre hallgatnom és elmondanom mit érzek. Te akartad Horan! Ha harc, hát legyen harc.
-Mi van, tán féltékeny vagy Nie?-kacérkodtam, amin látszólag meglepődött és Zayn... Azt hittem felrobban.
-Én? Miért lennék féltékeny egy nyálgépre, aki minden ribancot megszerez?-na itt forrt fel az agyvizem. Felpattantam a kanapéról, Niallhöz sétáltam és lekevertem neki egyet. Szemem sarkából láttam, hogy Harry és Lou fogják le Zaynt.
-Te ebben a házban nem ribancozol! Se engem, se senkit! Értetted? Ha meg akarjátok várni Liamet várjátok, de én felmentem. Csá!-feltrappoltam a lépcsőn és ki- majd bevágtam az ajtóm. Levágódtam az ágyra és sírni kezdtem.
Miért csinálja ezt? Tudja, hogy fáj. Zayn élvezi ha veszekedünk, mert annyival lesz kevesebb esélyem Niallnél. Megfordultam az ágyon és sikeresen leestem. Nem volt sem erőm, sem kedvem felkelni, így felültem és az ágynak döntöttem a hátam. Hagytam, hogy eluralkodjanak rajtam az érzések. A földön ültem és sírtam, majd valószínűleg elaludtam.

xxxx

-Ébredj Doth!-rázogatta valaki a vállam. Lassan kinyitottam agyonsírt szemeimet és Liam aggódó tekintetébe ütközött az enyém. Még mindig a földön ültem. Kimerült voltam. Liam felemelt a karjaiba és az ágyamra akart rakni.

-Liam?-szipogtam mellé egyet-kettőt.

-Igen Dothi?

-Aludhatok ma veled? Nem akarok egyedül lenni.

-Persze.-ezzel újra a karjaiba vett és átvitt a saját szobájába. Sokszor aludtam már itt vele, amikor borzalmas volt a kedvem. Átvettem a pizsimet, Liam is átöltözött. Befeküdt mellém és átkarolt.
-Jó éjt Dothi!
-Neked is Liam!-bújtam szorosan hozzá. Liam olyan nekem, mint a bátyám. Na jó! Persze ott van Michael, aki tényleg a testvérem, de ő sosincs ott, amikor kellene. Lassan én is elaludtam Liam szuszogását hallgatva.

1. nap

Első részt az iskola első napjára ígértem és itt is van.

 

xxxx.

*Niall
Érdekes napnak indult a mai, ahogy mindegyik. Egy csókkal köszöntöttem a mellettem alvó Zaynt, majd felkeltem, felöltöztem és lementem reggelizni. Hétfő van, a 2013-2014-es tanév első tanítási napja. Hurray! Ja, mégsem! Hamarosan Zayn is letévedt az emeletről és leült mellém reggelizni.
-Puszit sem kapok?-néztem rá bociszemekkel.
-Már miért ne kapnál, te Ír Hercegnő?-nyomott egy édes csókot a számra, mikor kopogtak.
-Nyitva!-kiáltottuk egyszerre.
-Sziasztok!-lépett be a lakásba Liam és a Larry páros. Bár az előbbinek nem volt valami nagy kedve egy helyiségben lenni velem, elviselt.
-Mi járatban?-kérdezett rá Zayn, miközben reggelizett.
-Csak szólni akartunk, hogy ha öt percen belül nem vagytok készen, elkéstek. Megint.-sóhajtott Liam és elindult a suliba egyedül.
-Mi baja van?-néztem barátunk után.
-Úgy volt, hogy Dothiék tegnap érnek haza, de nem értek, mert lekésték a gépet, szóval ma hajnalban kellett landolniuk. Dothi gondolt arra, hogy le fogják késni, így az ő okos fejével magával vitte a könyveit és a reptérről egyenesen a suliba jön. És Liam most teljesen bekattant, hogy Dothi késni fog, vagy nem jön.-mondta Harry, intett egyet és magával húzta Louist, aki még visszakiabálta nekünk, hogy csak három percünk van elkészülni és elindulni. Zayn elfoglalta a lenti fürdőt, így én a fentibe rohantam. Villám sebességgel fogat mostam és belőttem a hajam. A könyveimet hanyagul beszórtam a táskába és lementem. Zayn már készen volt és elindulhattunk.
-Basszus Niall! Két perc és elkésünk!-jobb ötletünk nem volt, így futottunk a suliig, ami kemény két utca volt. Szerencsénkre a csengő előtt értünk be és a terembe belépve megláttuk Dothit egy fiúval beszélgetni, csakhogy az a fiú nem más volt, mint Aaron, a suli focicsapatának kapitánya. Leültem Liam mellé és Zayn is a helyére ment. Dothi Aaron mellett foglalt helyet, mert mint kiderült megbukott a padtársa. Szóval Zayn mellett senki sem ül.
-Ez a bájgúnár hogy-hogy a mi Dorothinkkal beszélget?-fordultam hátra Harryékhez.
-Dothi bekerült a pom-pom csapatba, szóval most az összes focista utána fog futkosni. Emlékezz mi volt Mollyval!-nézett a Zayn előtt ülő agyon sminkelt lányra, aki egykoron a kis társaságunk tagja volt, mint most Dothi.
-Szerintem elveszítettük Dothit.-kezdett kamusírásba Louis, de pár csepp könny is ott bujkált, amit próbált eltüntetni.
-Ne sírj édes! Nem lesz semmi baj!-simogatta Lou fejét a barátja.

*****

Egész suliidőben Dothi még csak a közelünkben sem volt, vagyis egyszer igen. Biosz órán, mikor a nyári házi dolgozatot kellett beadni. Mivel egy csoportban vagyunk, így Zayn mellett ült, aki próbált kommunikálni vele, de sajna ne járt sikerrel. Suli után Liaméknél tanyáztunk. Furcsa mód Dothi kegyeskedett velünk jönni, de aztán elhúzott hazulról. De előtte veszekedett egy sort Liammel, aki csak védeni akarja barátunk hülye fejét a csalódástól. 

Késő estig maradtunk ott, így nem lepődtünk meg mikor elkezdett csipogni Liam laptopja, hogy üzije érkezett. Méghozzá Facebookon és Dothitól. Liam elrohant érte, mondván nagy baj van vele. Louisék elhúzták a csíkot és mi is haza mentünk.

0. Nap

Lekéstük a mai utolsó repülőjáratot Londonba. Klassz. A suli első napján érek haza. Jó mondjuk a tesómnak és apunak kicsit gázabb, mivel bátyámnak Írországba kell mennie, és neki is iskola lesz. Apunak meg dolgoznia kell és Finnország sincs sokkal közelebb. Anyu hazavitte a húgomat, Jackiet, de előtte elköszönt tőlünk és jó utat kívánt nekünk. Éjfél után pár perccel indult a gépünk. Már alig várom, hogy végre Londonban legyek. A suli. Egész nyáron erre készültem. 11. osztály, pom-pom csapat. Istenem, olyan régóta várom a tizenegyediket, hisz ebben az évben mi leszünk a "főnökök". Mivel a 12-esek érettségiznek, így nincs idejük ugráltatni a gólyákat és a 10-eseket. Hála az égnek, minket se csicskáztathatnak. Mélyen elmerültem a gondolataimban, de bátyám volt az, aki visszarángatott  a valóságba és megkért, hogy nézzek ki az ablakon. Medford fényei terültek el alattunk. Mindig is imádtam éjjel repülőn utazni, mert láthattam városok fényeit. Michael becsukta a szám, figyelmeztetve, hogy belerepülhet egy légy. Én erre csak felmutattam a nemzetközi jelet és elaludtam.

Heyo!

Sziasztok! Ezen a blogon egy Ziall és Larry sztorit olvashattok majd. Valamelyest a csajszi is belelóg a képbe :3 . Hogy boldogulnak-e az élettel? Egyáltalán elfogadják-e őket úgy ahogy vannak? Itt kiderül!